Látásunkkal a hétköznapokban inkább gyakorlatiasan foglalkozunk. Pedig a jó látáshoz a szem különböző részeinek, a látóidegnek és az agynak is összehangoltan kell működnie. A látás minőségét emellett az életkor, az általános egészségi állapot, a környezeti hatások, a mindennapi szokások és bizonyos tápanyagok megfelelő bevitele is befolyásolhatja.
Tippünk: A szemerő támogatásához hozzájáruló tápanyagokról a citrom.hu oldalon, a szemerő komplex készítmény leírásánál olvashatsz.
Fontos különbséget tenni a látásélesség és a szem egészsége között. Egy rövidlátó ember szemüveg nélkül rosszul láthat távolra, miközben a szeme egyébként egészséges lehet. Más esetben valaki sokáig megfelelő látásélességet tapasztal, miközben már kialakulóban van egy szemészeti probléma.
Hogyan működik a látás?
A látás folyamata azzal kezdődik, hogy a környezetünkből érkező fény belép a szembe. A szaruhártya és a szemlencse megtöri, illetve fókuszálja a fénysugarakat, hogy azok megfelelően érjék el a szem hátsó részében található retinát. A retina fényérzékeny sejtjei a fényt elektromos idegi jelekké alakítják. Ezek az információk a látóidegen keresztül jutnak el az agy megfelelő területeire. Tulajdonképpen az agy az, amely a beérkező jelekből létrehozza azt a képet, amelyet végül látunk. A megfelelő látáshoz tehát szükség van többek között egészséges szaruhártyára, jól működő szemlencsére, megfelelő állapotú retinára, ép látóidegre és megfelelő agyi feldolgozásra. Ha a rendszer bármely pontján probléma jelentkezik, az hatással lehet a látás minőségére.
Mitől lehet rosszabb a látás?
A látás változásának egyik leggyakoribb oka valamilyen fénytörési hiba. Rövidlátás esetén például a távoli tárgyak képe nem pontosan a retinára fókuszálódik, ezért azok homályosabbnak tűnnek. Távollátás, asztigmia vagy az életkor előrehaladtával jelentkező presbiópia szintén ronthatja az éles látást. Az életkor önmagában is jelentős tényező. Negyvenéves kor körül sokaknál fokozatosan csökken a szemlencse rugalmassága, ezért a közeli szövegek elolvasása egyre nehezebbé válhat. Idősebb korban bizonyos szembetegségek, például a szürkehályog, a zöldhályog vagy a makulát érintő elváltozások kockázata is emelkedik. A látást ezen kívül az általános egészségi állapot is befolyásolhatja. Egyes anyagcsere- és érrendszeri betegségek a szem apró ereire és a retinára is hatással lehetnek. Emiatt például a vércukorszint és a vérnyomás megfelelő kontrollja közvetetten a szem egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. Érdemes megemlítenünk azt is, hogy átmenetileg a fáradtság, az alváshiány és a szemszárazság is okozhat homályosabb látást vagy fokozott szemterhelést. Ezek a panaszok különösen gyakoriak azoknál, akik napi több órát töltenek számítógép vagy telefon előtt.
A képernyő valóban rontja a szemünket?
A hosszú ideig tartó közeli fókuszálás komoly szemfáradtságot okozhat. Képernyőnézés közben általában ritkábban pislogunk, emiatt gyorsabban kiszáradhat a szem felszíne. Jelentkezhet égő, szúró érzés, átmeneti homályos látás, fejfájás vagy az az érzés, hogy a szem nehezebben vált közeli és távoli fókusz között. Éppen ezért érdemes rendszeresen megszakítani a közeli munkát. A gyakran emlegetett 20–20–20 szabály egyszerű emlékeztető lehet, körülbelül húszpercenként nézzünk legalább húsz másodpercig egy nagyjából hat méterre vagy annál távolabb lévő pontra. A megfelelő monitor-távolság, a kényelmes betűméret, a jó megvilágítás és a rendszeres pislogás szintén csökkentheti a szem terhelését.
Mitől lehet jobb a látás?
Ha valakinek fénytörési hibája van, annak megfelelő szemüveggel vagy kontaktlencsével jelentősen javítható a látásélessége. Bizonyos esetekben műtéti megoldások is szóba jöhetnek. A szemtorna, különböző látásjavító gyakorlatok vagy étrend-kiegészítők általában nem képesek megszüntetni például a valódi rövidlátást. A szem egészségének támogatása ettől még sokat számít. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzás kerülése, az UV-sugárzás elleni védelem és a krónikus betegségek megfelelő kezelése hosszú távon hozzájárulhat bizonyos szemészeti problémák kockázatának csökkentéséhez.
Gyermek- és fiatalkorban különösen fontos lehet a megfelelő mennyiségű szabadtéri idő. A hosszú órákon át tartó közeli munka és a kevés kinti tevékenység összefügghet a rövidlátás kialakulásával és romlásával, ezért a folyamatos telefonozás vagy tanulás mellett érdemes rendszeresen távolra is nézni és időt tölteni a szabadban.
A táplálkozás és vitaminok valóban számítanak?
A szem, akárcsak szervezetünk többi része, megfelelő tápanyagellátást igényel. Az A-vitamin például nélkülözhetetlen a normál látás fenntartásához, hiánya súlyos esetben látászavart, többek között romló szürkületi látást okozhat. A C- és E-vitamin antioxidáns tulajdonságaik miatt szintén szerepet játszanak a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmében. A cink részt vesz több olyan biológiai folyamatban, amely a normál látáshoz is kapcsolódik. A lutein és a zeaxantin természetes módon megtalálható a retinában, különösen az éleslátásért felelős területen. Ezekhez a tápanyagokhoz elsősorban változatos étrenden keresztül érdemes hozzájutni. A zöld leveles zöldségek, a sárgarépa, a paprika, a tojás, a halak, az olajos magvak, valamint a különböző színű zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása jól beilleszthető egy szem egészségét is támogató étrendbe.
A szemnek is szüksége van védelemre
Az erős UV-sugárzás hosszú távon a szem egyes részeit is károsíthatja, ezért napsütéses időben megfelelő UV-szűrővel rendelkező napszemüveg használata indokolt lehet. Emellett munka, barkácsolás vagy sport közben a mechanikai sérülések megelőzésére is érdemes gondolni. Egy egyszerű védőszemüveg sok esetben komoly szemsérülést előzhet meg.
Kontaktlencse viselésekor különösen lényeges a higiénia. A lencsék nem megfelelő tisztítása, túl hosszú viselése vagy az ajánlások figyelmen kívül hagyása növelheti a szemfertőzések és a szaruhártya problémáinak kockázatát.
Mikor érdemes szemészhez fordulni?
A látás fokozatos változását is érdemes kivizsgáltatni, különösen akkor, ha régóta nem történt látásvizsgálat. Bizonyos tünetek azonban sürgősebb ellenőrzést indokolhatnak. Ha hirtelen jelentősen romlik a látás, kettős látás jelentkezik, a látótér egy része kiesik, erős szemfájdalom alakul ki, villanásokat látunk, vagy hirtelen sok új úszkáló homály jelenik meg, mielőbbi szemészeti vizsgálat szükséges. Egyes szemészeti problémák kezdetben fájdalom nélkül is kialakulhatnak, ezért a rendszeres kontroll különösen fontos lehet azoknál, akiknek valamilyen ismert szembetegségük vagy fokozott kockázatuk van.
A látás változásait érdemes komolyan venni, mert minél korábban derül fény egy problémára, annál több lehetőség állhat rendelkezésre annak kezelésére vagy a további romlás lassítására.
Kép forrása: magnific.com
