A szívzörej egy olyan akusztikus jelenség, amelyet az orvos sztetoszkóppal hall a szívműködés hallgatózása közben. A normál szívhangokon túl jelentkező zajt nevezzük zörejnek. Ezek a hangok a szívbillentyűkön átáramló vér mozgásából származhatnak, és különböző intenzitásúak, jellegűek lehetnek. Fontos tudni, hogy a szívzörej önmagában nem diagnózis – csupán egy tünet, amit értelmezni kell.
Két fő típusa: funkcionális és organikus
A szívzörejek eredetük szerint két nagy csoportra oszthatók:
-
Funkcionális (ártalmatlan) zörej:
Ezek nem járnak együtt szívbetegséggel. Gyakran előfordulnak egészséges gyermekeknél vagy vékony testalkatú felnőtteknél. Kialakulhatnak láz, vérszegénység, terhesség vagy pajzsmirigy-túlműködés hatására is. A szív szerkezete és működése ebben az esetben teljesen ép. -
Organikus (kóros) zörej:
Valamilyen szervi eltéréshez kapcsolódik, például szívbillentyű-rendellenességhez. Ilyenkor a vér nem megfelelően áramlik a szívben – például visszafolyik, vagy akadályba ütközik –, ami zörejként hallható. Ezek a zörejek további kivizsgálást igényelnek.
Milyen tünetek esetén gyanakodj?
Funkcionális zörej esetén általában nincsenek tünetek, és a hangot csak véletlenszerűen fedezik fel egy rutinellenőrzés során. Kóros zörej esetén azonban a következő panaszok jelentkezhetnek:
- Légszomj, különösen fizikai terheléskor
- Fáradékonyság, terhelhetőség csökkenése
- Szédülés, ájulás
- Mellkasi nyomás, fájdalom
- Szapora vagy szabálytalan szívverés
Amennyiben ezek bármelyikét tapasztalod, vagy orvosod szívzörejt észlel, indokolt a további kivizsgálás.
Hogyan történik a kivizsgálás?
A hallgatózás után a diagnózis megerősítéséhez és a háttér okainak feltárásához több vizsgálatra lehet szükség:
-
Szívultrahang (echokardiográfia):
A legfontosabb diagnosztikai eszköz. Mozgás közben mutatja a szívbillentyűk működését, a vér áramlását és a szív falainak állapotát. -
EKG (elektrokardiogram):
A szív elektromos aktivitását rögzíti, alkalmas például ritmuszavarok kimutatására. -
Mellkasröntgen:
Segít megítélni a szív méretét és a tüdők állapotát. -
Laborvizsgálatok:
Különösen fontos lehet például a vérkép, a gyulladásos paraméterek vagy a pajzsmirigyfunkció ellenőrzése.
Mitől függ a kezelés?
A kezelési lehetőségek a zörej eredetétől függnek:
-
Funkcionális zörej esetén rendszeres ellenőrzés elegendő, kezelésre általában nincs szükség.
-
Organikus zörej esetén a háttérben álló eltérés súlyosságától függően a következők jöhetnek szóba:
- Gyógyszeres kezelés (pl. vízhajtók, értágítók, szívritmus-szabályozók)
- Életmódbeli változtatások (pl. terheléscsökkentés, sóbevitel mérséklése, testsúly optimalizálása)
- Műtéti megoldás (pl. billentyűplasztika vagy protézis beültetése) súlyos billentyűhibák esetén
Szívzörej gyermekkorban
Gyermekeknél a szívzörej gyakori jelenség, és az esetek túlnyomó többségében ártalmatlan. Ezeket a zörejeket a szív gyorsabb működése, vékony mellkasfal vagy átmeneti élettani változások okozhatják. Amennyiben azonban a gyermeknél fáradékonyság, étvágytalanság, növekedési elmaradás, ismétlődő fertőzések vagy szapora légzés jelentkezik, gyermek-kardiológiai vizsgálat javasolt.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
- Ha az orvos szívzörejt hall, és további vizsgálatokat javasol
- Ha bármilyen, szívbetegségre utaló tünet jelentkezik
- Ha ismert szívbetegséged van, és új panaszokat észlelsz
- Ha gyermekednél tartós fáradékonyságot, növekedési elmaradást vagy szapora légzést tapasztalsz
Miért fontos a szívzörej kivizsgálása?
A szívzörej önmagában nem jelent betegséget, de fontos információt nyújt a szív állapotáról. Segíthet egy kezdődő vagy rejtett szívprobléma korai felismerésében, ami hosszú távon megelőzheti a súlyosabb következményeket. A pontos diagnózis és a megfelelő kezelés pedig lehetőséget ad arra, hogy a szívbetegségek többsége jól kontrollálható legyen, és az életminőség megőrizhető maradjon.
Egy jel, amit érdemes komolyan venni – de nem kell tőle megijedni. Ha szívzörejt hallanak nálad, az még nem jelent betegséget, viszont lehetőséget ad arra, hogy időben megismerd a szíved működését. A cél nem a felesleges aggodalom, hanem az, hogy a háttérben meghúzódó állapotot – ha van ilyen – időben felismerjék, és a megfelelő ellátás megtörténhessen.