A Nap nemcsak a fény és a meleg forrása bolygónkon, hanem folyamatosan zajló erőteljes mágneses és plazmadinamikai folyamatok színtere is. Ezek közül az egyik leglátványosabb és legizgalmasabb jelenség a napkitörés, amelynek hatása nemcsak a világűrre, hanem a Földre is kiterjed – akár a technológiai rendszereink működésére, sőt az egészségünkre is.
De mik is pontosan a napkitörés hatásai, és miért figyelik ezeket világszerte tudósok és űrügynökségek? Ebben a cikkben közérthetően bemutatjuk a jelenség működését, következményeit és azt is, mire kell figyelnünk egy erősebb napaktivitás idején.
Mi az a napkitörés?
A napkitörés (angolul solar flare) a Nap felszínén hirtelen bekövetkező, hatalmas energiafelszabadulással járó esemény. Ilyenkor a mágneses tér hirtelen átrendeződése során:
-
nagy mennyiségű elektromágneses sugárzás (főként röntgen- és UV-sugarak),
-
illetve töltött részecskék (plazma) szabadulnak fel.
A napkitörések gyakran együtt járnak koronakidobódásokkal (CME – coronal mass ejection), amikor a Napból nagy mennyiségű plazma lökődik ki az űrbe, akár a Föld irányába is.
Milyen hatásai vannak a napkitöréseknek?
1. Űridőjárási zavarok
A napkitörés során érkező elektromágneses sugárzás másodperceken belül eléri a Földet, míg a plazmafelhő néhány órán vagy napon belül érkezik. Ez űridőjárási zavarokat okozhat, amelyek befolyásolják a Föld mágneses mezejét és ionoszféráját.
2. Mágneses viharok (geomágneses viharok)
Ha a koronakidobódás eltalálja a Földet, akkor geomágneses vihart okozhat, amely:
-
megváltoztatja a Föld mágneses terét,
-
zavarhatja a műholdas kommunikációt és navigációs rendszereket (GPS, repülés),
-
hatással lehet a hálózati transzformátorokra, áramkimaradásokat okozva,
-
problémákat jelenthet a távközlésben, különösen a sarkvidékek közelében.
3. Északi fény (aurora borealis) megjelenése alacsonyabb szélességeken
Egy erős geomágneses vihar során az északi fény látványos jelensége nemcsak a sarkkör környékén, hanem akár Közép-Európában is megfigyelhető. Ez a napkitörés egyik leglátványosabb pozitív „mellékhatása”.
4. Űreszközök és műholdak károsodása
A Napból érkező töltött részecskék megrongálhatják a műholdak elektronikáját, vagy hibás működést okozhatnak. Ez különösen fontos a kommunikációs, meteorológiai és katonai műholdaknál.
Erősebb napviharok idején akár műholdakat is biztonsági módba kapcsolnak, hogy megóvják őket a károsodástól.
5. Űrhajósok és repülőgépek sugárterhelése
A légkör és a Föld mágneses mezeje megvéd bennünket a Nap részecskéitől, de:
-
űrhajósokra (pl. a Nemzetközi Űrállomáson) fokozott veszélyt jelenthetnek az ilyen részecskekitörések, mert a védőréteg ott gyengébb,
-
repülőgépek utasai és személyzete is nagyobb sugárterhelést kaphatnak a nagy magasságban, különösen a sarkkörök felett repülve.
Ilyen esetekben előfordulhat, hogy átirányítják a repülőjáratokat, vagy ideiglenesen megszakítják a rádiókommunikációt.
6. Emberi egészség és biológiai hatások
A napkitörések hatása közvetlenül nem veszélyes az emberekre a Föld felszínén, mivel a légkör és a mágneses tér jól védi a bolygót.
Ugyanakkor egyes kutatások szerint:
-
geomágneses viharok idején nőhet a szív- és érrendszeri problémák előfordulása, például vérnyomás-ingadozás vagy szívritmuszavar,
-
érzékenyebbeknél jelentkezhet alvászavar, fejfájás, ingerlékenység.
A tudomány még vizsgálja ezeket az összefüggéseket, de sokan tapasztalnak ilyenkor szokatlan testi tüneteket.
Mikor és hogyan figyelik a napkitöréseket?
A NASA és más űrügynökségek (pl. ESA, NOAA) folyamatosan figyelik a Nap aktivitását napfigyelő műholdak segítségével (pl. SOHO, SDO, GOES).
Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy:
-
előre jelezzék a napkitöréseket és koronakidobódásokat,
-
időben figyelmeztessék a műholdüzemeltetőket, űrhajósokat, légitársaságokat,
-
felkészülhessenek az esetleges technikai zavarokra.
Magyarországon is elérhetők napkitörés-előrejelzések és űridőjárás-jelentések – ezeket főként csillagászati és geofizikai intézmények teszik közzé.
A napkitörés hatásai messzebbre nyúlnak, mint gondolnánk
Bár a napkitörések hatásai legtöbbször nem érzékelhetők közvetlenül, komoly hatással lehetnek a technológiára, a kommunikációra és az űrtevékenységekre. Sőt, egyesek saját közérzetükben is tapasztalnak változást egy-egy erősebb naptevékenység idején.
Ez a jelenség emlékeztet bennünket arra, hogy bolygónk szoros kapcsolatban áll a Nap működésével – még akkor is, ha az űridőjárás láthatatlanul formálja a hétköznapjainkat. Ha legközelebb olvasol egy hírt arról, hogy „X osztályú napkitörés történt”, már tudni fogod, hogy ez nem csupán egy csillagászati érdekesség – hanem a világ működésének egyik aktív befolyásolója.
